Még a filmeket kevésbé kedvelők körében is ismert a Cannes-i filmfesztivál. De vajon hogyan és miért alakult meg ez a nívós esemény, ami a világ minden tájáról vonzza az embereket, hogy élőben láthassák kedvenc színészüket a vörös szőnyegen felvonulni? Miért pont Cannes-t választották helyszínül, ezt a teljesen véletlenszerűnek tűnő várost a Földközi-tenger partján? Miért nem volt elég a franciáknak a Velencei filmfesztivál, a világ legrégebben alapított filmszemléje?
Az első Cannes-i filmfesztivál 1939-es plakátja – a fesztivál, ami soha nem valósult meg
A Cannes-i filmfesztivál előzményei
Mielőtt belekezdünk a cím témájának kifejtéséhez, szót kell ejtenünk az első nemzetközi filmfesztiválról, a Velenceiről.
A Velencei filmfesztivált 1938-ban alapította Giuseppe Volpi, Luciano de Feo és Antonio Maraini. Nem titkolt céljuk az volt, hogy az Amerika uralmát megtörjék a filmiparban, hogy több olasz film készüljön, és az olasz kultúrát ünnepeljék. Viszont a szervezők erős politikai befolyással rendelkeztek, különösen Giuseppe Volpi, aki a fasiszta állam Pénzügyminisztere volt. Ahogy haladtak az évek, és Mussolini valamint a fasiszta rezsim egyre erősebb lett, a pártatlanság és a politikamentesség egyre kevésbé volt érezhető a filmek elbírálásában. Ezt elégelték meg főleg a franciák.
A kezdetek
1938 júliusában ismét lezajlott a Velencei Filmfesztivál. Viszont az egyes résztvevők legnagyobb csalódására a legkevésbé sem volt igazságosnak nevezhető az elbírálás. Történt ugyanis, hogy a nemzetközi zsűri egy amerikai filmet választott ki, de a náci rezsim nyomására a német propaganda filmet, a Leni Riefenstahl által rendezett Olimpiát nevezték ki győztesnek. Ezen Franciaország, az Egyesült Királyság és az USA annyira felháborodott, hogy eldöntötték: többet nem indulnak ezen a filmszemlén.
Philippe Erlanger – aki zsűritag volt a Velencei filmfesztiválon – a hazaútján jutott eszébe egy olyan nemzetközi filmfesztivál létrehozása, ahol nincsenek megkötések és kivételezések (főleg politikai szempontból). 1938 szeptemberétől kezdve nemzeti ügy volt Franciaországban az új nemzetközi filmfesztivál megalapítása. Ugyan a külügyminiszter, Georges Bonnet attól tartott, ez megmérgezi a francia–olasz kapcsolatokat, de az állam vezetőinek nagy része támogatta egy politikailag független verseny létrehozását.
Az új fesztivál dátuma és helyszíne
1939 júniusában kihirdették a médiában az új, Franciaországban tartandó nemzetközi filmfesztivált, amely több filmkészítő ország támogatását – többek között az Egyesült Államokét – élvezte. A tervezett megnyitó: szeptember 1., a Velencei filmfesztiváljával egy napra.
Több francia város szerepelt a listán, és sokáig az óceánparti Biarritz állt az első helyen, de Georges Prade párizsi önkormányzati tanácsos és a cannes-i hoteltulajdonosok lobbija miatt végül Cannes-t választották ki. 1939. május 1-én hivatalosan is kinevezték Cannes-t a fesztivál helyszínének. A „Riviéra gyöngyszemét" gyakran Californiához, Hollywood szülőhelyéhez hasonlítják.
Az első Cannes-i filmfesztivál – ami mégsem lett
Minden filmkészítő országot meghívtak az eseményre, beleértve Olaszországot és Németországot is. Ez a két ország viszont visszautasította a meghívást. A nemzetközi feszültség ellenére minden készen állt a fesztivál megnyitására. A turisták és híres színészek elkezdtek özönleni a városba, de augusztus 23-án mindenki, aki csak tudta, szedte a sátorfáját a német–szovjet megnemtámadási paktum hírének hallatára.
A filmbizottság mégis leadott egy privát vetítést, ahol a William Dieterle által rendezett Notre-Dame-i toronyőr c. filmet sugározták. A fesztivál tervezett indulásának napján, szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot. Szeptember 3-án kihirdették a háborút. A magyar származású Korda Zoltán Négy toll c. filmje sem került levetítésre – ezeket a filmeket csak 2002-ben díjazták utólag, ahol Cecil B. DeMille Acélkaraván c. filmje nyert.
A háborús évek
A 40-es évek elején a szervezők próbálták fenntartani a filmfesztivál projektjét az Európában dúló háború ellenére is. Ebbe többek között beletartozott, hogy megegyeztek Mussolinivel: a Cannes-i filmfesztivál nem ugyanabban az időszakban lesz megtartva, mint a Velencei. De ez akadályokba ütközött, ugyanis 1940. június 10-én Olaszország háborút hirdetett Franciaország és Nagy-Britannia ellen.
Egészen a háború végéig, 1946-ig nem tudták megtartani a filmfesztivált. De ezen év szeptember 20-án megkezdődhetett a filmszemle a napsütéses riviérán.
A háború utáni első filmfesztivál plakátja – 1946, szeptember 20.
De csak most kezdődik a hidegháború
A II. világháború végével két ideológiailag különböző blokk keletkezett, ami a filmek elbírálását is megnehezítette. Ugyan mindig az volt a legfontosabb a szervezők számára, hogy a filmek zsűrizését ne befolyásolja a politika, de volt, hogy vissza kellett vonniuk filmeket az 50-es években. Sőt, az is előfordult, hogy két évben – 1948-ban és 1950-ben – nem tudták megtartani a filmfesztivált.
Azt hihetné az ember, hogy a híres Arany Pálma díj már a kezdetek kezdetétől létezett, de csak 1954-ben adták át először – a külföldi zsűriből álló Delbert Mann-nak a Marty c. filmjéért.
A zűrös 60-as évek
André Malraux vált a filmfesztivál szervezőjévé. Választásai gyakran vitatottak voltak, ugyanis hagyta, hogy a fiatal művészek szabadon fejezhessék ki magukat. Többek között neki köszönhető az évtized filmes botránya, amit Jacques Rivette rendező Az apáca c. filmje robbantott ki. De Fellini filmje, Az édes élet is sokakat felháborított – egyes jeleneteit pornográfnak tartották.
Ezt az évtizedet a diákellenállások nagyban meghatározták. 1968-ban kénytelenek voltak szüneteltetni a vetítéseket. A kultúra változni látszott, Cannes pedig változott vele.
Fellini La Dolce Vitája nyerte az Arany Pálmát 1960-ban
A fejlődés évei
1969-ben rájöttek a szervezők, hogy modernizálniuk kell a fesztivált. Ebben az évben már sokkal merészebb filmeket mutattak be, melyek forradalmi újításokat alkalmaztak és újszerű témákat dolgoztak fel. Többek között a Dennis Hopper által rendezett Szelíd motorosokat – amelynek operatőre a magyar származású, Amerikában dolgozó Kovács László volt – is díjazták ebben az időszakban. Andrei Tarkovsky, aki páriának számított otthonában, Oroszországban, szintén értékelést kapott Cannes-ban.
1983-ban a fesztivál átköltözött jelenlegi helyére, a Palais des Festivals et des Congrès-ba, amit kifejezetten erre a célra építettek. Így jött létre a fesztivál ikonikus vörös szőnyege, ahogy ma ismerjük. Egyre több ország szerepelt a versenyben – a kezdeti öt (Franciaország, Olaszország, Németország, USA, Nagy-Britannia) mellett a Fülöp-szigetek, Kína, Kuba, Argentína, Ausztrália is megmutathatta tehetségeit.
A Palais des Festivals et des Congrès – 1983 óta a fesztivál otthona
A Palais des Festivals et des Congrès pontos címe: 1 Boulevard de la Croisette, 06400 Cannes — a vörös szőnyeg közvetlenül a Földközi-tenger partján húzódik, a város szívében.
Változások a világtörténelemben
A berlini fal lebontásával felszabadult a keleti blokk. Ebben az időszakban több száz, a filmfesztiváljal kapcsolatban álló rendező írt alá egy nyilatkozatot a cenzúra minden formájának elutasítása ellen. Az európai filmipar létrehozott egy kvótát, hogy a nagy amerikai filmstúdiók ne dominálhassanak – ez lehetőséget adott a független rendezőknek. A Coen testvérek és Quentin Tarantino is a díjazottak között volt 1991-ben.
Az 1990-es Cannes filmfesztivál plakátja
50 éves a fesztivál
A fél évszázados fennállást Ingmar Bergman legendás svéd rendező Tiszteletbeli Aranypálma kitüntetésével ünnepelték – Liv és Linn Ullmann vette át helyette. Ezen kívül ismét kibővítették a díjak sorát: világszerte filmiskolák rövid- és középhosszú filmjeit is kitünteti a bizottság 1998 óta (Cinéfondation). Ez a kezdeményezés 2000-ben kibővült a Résidence-szel, ahol fiatal rendezők kapnak lehetőséget munkájuk tökéletesítésére. 2005 óta pedig húsz rendező kap anyagi segítséget filmje létrehozására az Atelier nevű kezdeményezés által.
A Cannes-i filmfesztivál nem csak a filmiparban fontos esemény – nagyban befolyásolja a nemzetközi kultúra alakulását is. Rengeteg itt bemutatott film határozta meg a közbeszédet, olyan témákkal foglalkozva, amelyekkel nem akarunk vagy merünk foglalkozni. Temérdek új tehetség mutathatta meg magát a fesztivál által – és történik ez évről évre.
Ha Cannes-t személyesen is fel szeretnéd fedezni, olvasd el Cannes-ról szóló városbemutatónkat — a legjobb helyekkel, tippekkel és praktikus infókkal.
Források
Források: festival-cannes.com, cannes.com, Wikipedia – Cannes Film Festival
